A nyolcvanas években jelent meg Magyarországon Cohen által kidolgozott új műtéti technika. A később az izraeli Misgav-Ladach kórházban továbbfejlesztett eljárást ma már a magyar orvosok is széles körben alkalmazzák. Dr. Berbik Istvánnal, az esztergomi szülészet vezetőjével, a technika alkalmazásának egyik hazai úttörőjével erről is beszélgettünk.
A műtéti technika lényege, hogy a császármetszésnél (és minden egyéb nőgyógyászati műtétnél) csak a bőrt vágják át szikével, minden mást elsősorban tompán preparálnak. Ez teszi lehetővé, hogy az operáció befejezésével minden szövet a helyére kerüljön, minimális roncsolással és vérveszteséggel. A sebek gyorsan és szépen gyógyulnak, szövődmény alig fordul elő, a páciens hamar erőre kap. Ennek a kíméletes technikának köszönhetően, együtt a rooming-in rendszer biztosította igény szerinti szoptatással, a babákkal való 24 órás együttlét okozta „boldogsághormon özönnel” a seblázakat, a vérátömlesztéseket, antibiotikumok és méhösszehúzó gyógyszerek adását minimalizálni lehet.
A Cohen-technikát az esztergomi kórház összes szülésze, nőgyógyásza ismeri, természetesen alkalmazza is. Ahogy a világon is, Esztergomban is emelkedik, 40% körüli a császármetszések aránya. A műtéti technika biztonságot nyújtó használatának köszönhetően a magas császármetszés arány nem társul a kedvezőtlen szövődmények szaporodásával.
A természetes szülés hívei, a császármetszéstől rettegők most bizonyosan felhúzzák a szemöldöküket. Azonban a magas császármetszések aránya hátterében olyan problémák húzódnak meg, amelyek akadályaivá válhatnak bizonyos esetekben a természetes szülésnek. Tény, hogy nagyobb kockázatot vállalva többször lehetne próbálkozni a hüvelyi szüléssel, de Esztergomban, ahogy máshol is, az előreláthatóan szövődményes vajúdásba és szülésbe inkább nem kényszerítik bele a vajúdót:
• cél, hogy megelőzzék élesztésre szoruló, kimerült baba születését. Ahogy más kisebb kórházban, itt sincs intenzív újszülött osztály. Ha mégis problémás újszülött születik, azonnal hívják Budapestről a Cerny mentőszolgálatot, akikkel az együttműködés évek óta példás.
• inkább végeznek császármetszést, mint hüvelyi szülésbefejező műtétet (vákuum extrakciót). Fogó pedig csak a leltárban van, nem használják.
• a gerincvelői érzéstelenítés (spinál anesztézia) jól működő gyakorlata, a központi aneszteziológiai szolgálat kiválóan képzett orvosainak, asszisztenseinek köszönhetően, lehetővé teszi, hogy császármetszés után is a babával való együttlét gyakorlatilag azonnal megvalósulhasson.
• farfekvéses babáknál, első gyermeknél, ma már nem kockáztatják meg a hüvelyi szülést. Nem arról van szó, hogy farfekvéssel nem lehetne természetes úton megszülni egy gyermeket, de ha elakad a szülés, túl sok a kockázat, sérülésveszély.
Nem a Cohen-technika biztonsága, a spinál anesztézia humánussága az ok a császármetszésre. Olyan problémák húzódnak a háttérben, amikről ritkán beszélünk…
Komoly probléma a szakemberhiány
Tudni kell, hogy születéskor neonatológus gyermekorvos fogadja és vizsgálja meg a babákat. Esztergomban is küzdenek a neonatológus orvosok és szakasszisztensek hiányával. Ezt áthidalandó, a kórházban dolgozó egyetlen neonatológus szakorvost ügyeletben a környékbeli házi gyermekorvosok helyettesítik, akik ismerik ugyan az újszülött élesztés elméletét és gyakorlatát, de a problémával születő babákat nem mindig elég, ha házi gyermekorvos kezeli, kell a neonatológus szakember. Ez az egyik oka annak, hogy igyekeznek elkerülni a kockázatosnak igérkező vajúdást, beteg újszülött születését.
Ugyanez a helyzet az aneszteziológus orvosokkal is – a Vaszary Kolos Kórházban (úgy a sebészeten, mind a szülészeten és egyéb műtőkben) az éjszakai ügyeletben egyetlen „anesztes” orvos dolgozik.
Igen, az egyre kevesebb orvossal és krónikusan forráshiányos költségvetéssel működő kórházakban is biztosítani kell a szülészeti ellátást és az újszülötteket egészségesen kell világra segíteni. Esztergomban ez is ösztönzi a szakembereket a kevés pénzből is jó eredményt nyújtó eljárások alkalmazására, ahogy a családbarát szülészeti ellátás ötvözése a speciális műtéti és érzéstelenítési lehetőségekkel is ezt a célt szolgálja.
Bizony, előfordul, hogy a gondos tervezés és összehangolás ellenére az éppen szabadidejét töltő „anesztest” éjjel riasztják, hívják be, mert az ügyeletes nem tud egyszerre két műtőben dolgozni.
Ha a baba a kívánt időpontnál jóval hamarabb érkezne, az édesanyát még szülés előtt mentővel átszállítják olyan szülészetre, ahol Perinatális Intenzív Centrum is működik, jellemzően Tatabányára vagy Budapestre, valamelyik női klinikára. Ha az áthelyezésre már nincs idő, a Cerny koraszülött mentőszolgálat, mint teljesen felszerelt mozgó intenzív részleg, a koraszülött babát 40 percen belül eljuttatja ugyancsak Tatabányára vagy a budapesti gyermekklinikákra.
Rindt Kata
2011. március 31. csütörtök
anyaHAjó 